Sziasztok! Mi vagyunk a kisborosok, egyelôre ketten: Julcsi és Dani.Ha Anyunak néha ideje engedi, felrak rolunk pàr aktuàlis hirt. Ne csodàlkozzatok, sokszor vagyunk csintalanok :-) Jo nézegetést!
Az unokák szép ajándékokat is kaptak a nagyszülőktől és Marikától: Danika borzasztó büszke új Pókemberes táskájára és tele tolltartójára, azt mondja addig nem használja míg iskolába nem megy, Julcsika pedig szép nyakláncot fűzött és maszkot festett a meglepikből.
Danika rajong Mami és Papi háziállataiért:eteti a nyuszikákat, Fifi kutyát, a tehenet és még a kiscicát Cirmit is folyamatosan dögönyözi, de abszolút kedvencei kétség kívül a tyúkok akiket megállás nélkül kerget, nézi van-e tojásuk, de legjobban mégis levágni szereti őket:immár a másodikat is kivégezték Tatával.
Ami székelyül annyit tesz: megforgatjuk a szénát és a mi esetünkben már gereblyéztük is össze és raktuk fel boglyába. Mindenki rettentő serény volt:Julcsika kattogtatta a fényképezőgépet, Danika lucernát szedett nyuszikáinak a szomszéd földjéről, a többiek pedig dolgoztak.
Nagyon jó lett az idei zöldbabtermés így volt mit pucolni, még szerencse, hogy Julcsika is bekapcsolódott a munkába különben alig győzték volna az asszonyok...
Idén újra ellátogattunk a Míves Emberek Sokadalmára. Ismét találkoztunk a zenebohóccal akivel Danika fellepett a színpadon és lelkesen, teljes erejéből rázta a rumbatököt. Szamaragoltunk életünkben először és Julcsi még korongozni is megtanult.
Az esemény így kezdődött: Marika Mami félve mondta: - Danika, ezt a tyúkot le kell hogy vágjuk. - Mikor, most? - Igen... - Jó, akkor hozom a kést! A folytatást itt láthatjátok: